+36 46 kattints kattints 3529 Miskolc, Bottyán János utca 3.

Adatkezelési tájékoztató

   

 

  1. Mi jogosítja fel az adatkezelőt az adatok kezelésére?

Az adatkezelők, mint egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosultak a következő jogszabályoknak megfelelően végzik az adatkezelési tevékenységet:

  • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR)
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 2011. évi CLIV. törvény az egészségügyről (a továbbiakban: Eütv.);
  • Az 1997. évi XLVII. tv. 12. § szerint az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes.

 

(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátó hálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.

Tekintve, hogy Ön önként fordulta az AA-MED Orvosi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-hez és a kezelést, vizsgálatot végző orvoshoz az adatainak kezeléséhez való hozzájárulását megadottnak tekintjük.

     

2.  Milyen adatokat kezelünk?

Milyen adatot kezelünk Milyen célból kezeljük az adatot Meddig kezeljük az adatot
Név személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
Cím személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
Anyja neve személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
Születési hely és időpont személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
TAJ szám Magánellátás rendelése céljából 30 évig
Telefonszám Abból a célból, hogy az ellátási időpontról emlékeztetőt küldjünk, illetve időpontváltozásról tájékoztató küldése céljából. Kérésre töröljük
e-mail cím Külön, erre szóló felhatalmazás esetén labor eredmény vagy lelet küldés céljából. Kérésre töröljük.

Betegségre vonatkozó adatok:

gyógykezelés céljából 30 évig
kórelőzmény, kórtörténet lelet: gyógykezelés céljából 30 évig
képalkotó eljárással készült felvételek gyógykezelés céljából 10 évig

 

Az adatok kezelésének, megőrzésének ideje az 1997. évi XLVII. törvénynek megfelelő. Attól nem térhetünk el.

Az azonosítás céljára szolgáló adatok kezelése az 1997. évi XLVII. törvénynek megfelelően történik, ha nem kívánja megadni az adatait az módjában áll: (15. § (2) az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg)

A kezelést végző orvos, dönti el, hogy a kötelezően felveendő adatokon kívül mely egészségügyi adat felvétele szükséges.

     3. Veszünk-e igénybe adatfeldolgozót?

Az Ön által igénybe vett egészségügyi szolgáltatásról számlát állítunk ki. A számlát továbbítjuk az AA-MED Kft. könyvelését végző cégnek.

Könyvelést végző cég adatai: Meritum-Novum Kft. 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső út 14.

     4. Kik ismerhetik meg a kezelt adatokat?

Az ön által a rendelkezésünkre bocsátott adatait, valamint minden más személyes illetve egészségügyi adatát a következők ismerhetik meg:

  • az adatkezelő
  • a betegellátó
  • a kezelőorvos

Ön, döntése alapján engedélyezheti vagy megtilthatja, hogy egészségügyi adatainak megismerését csak a kezelést végző betegellátók részére engedélyezi, vagy az adatok továbbíthatók az AA-MED Kft-n belül vagy az AA-MED Kft-vel megbízási jogviszonyban álló más gyógyító ellátást végzőknek és a háziorvosnak is.

Az adatkezelő, a betegellátó, az orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól és jogosult az adat továbbítására, ha az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül.

     5. Adattovábbítás:

Kezelőorvosa döntése alapján, ha a gyógykezelése érdekében fontos, egészségügyi adatai továbbíthatók kivéve, ha ezt az írásban megtiltja. A továbbítás előtt a megtiltás lehetőségéről Önt mindenképpen figyelmeztetjük.

Amennyiben Ön magán egészségbiztosítással rendelkezik és az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás díjának megfizetéséhez az AA-MED Kft. beleegyezése után a magán egészségügyi biztosítása terhére kívánja a szolgáltatást igénybe venni, az adatkezelő a számlát és más egészségügyi adatot is tartalmazó dokumentumot küld a biztosítónak. Ezen adat továbbításhoz az Ön írásbeli felhatalmazása szükséges.

     6. Adatbiztonság

Adatait a legnagyobb körültekintéssel kezeljük, hogy illetéktelenek kezébe ne kerüljön az adatok őrzésére fennálló törvényi kötelezettségünk teljes ideje alatt.

A papíralapú iratokat elzárva tároljuk.

Az elektronikai úton tárolt adatokat, a biztonsági másolattal tároljuk.

Az Európai Unión kívülre adatot nem továbbítunk.

     7. Milyen jogai vannak az adataival kapcsolatban? (érintetti jogok)

Érintett: Az adatkezelőtől, minden érintettnek (adatkezeléssel azonosított vagy azonosítható természetes személy) az adatkezeléssel kapcsolatosan a következő jogai vannak:

1) Tájékoztatás az adatkezelés megkezdése előtt

2) Az adatokhoz való hozzáférés joga

3) Helyesbítéshez való jog

4) Törléshez, elfeledtetéshez és korlátozáshoz való jog

5) Adathordozhatósághoz való jog

6) Tiltakozáshoz való jog

7) Automatikus döntéshozatallal és profilalkotással kapcsolatos jogok

 

  1. Az adatkezelő, az adatkezelés megkezdésekor tájékoztatja az érintettet a következőkről:
  • az adatkezelés tényéről,
  • arról, hogy milyen adatokat kíván kezelni
  • milyen célból kíván adatot kezelni
  • meddig kíván adatot kezelni
  • vesz-e igénybe adatfeldolgozót
  • kinek teszi lehetővé az adatok megismerését

 

      2.  Az érintettek, bármikor kérhetnek tájékoztatást a rájuk vonatkozó adatok kezeléséről, így arról, hogy –

  • milyen adataikat kezeli az adatkezelő,
  • azokat honnan szerezte (adatok forrása),
  • milyen célból kezeli az adatkezelő az adataikat (az adatkezelés céljáról),
  • mi jogosítja fel a adatkezelő-t az adatok kezelésére (jogalapjáról),
  • mikortól és meddig kezeli az adatkezelő az adataikat (időtartamáról),
  • vesz-e igénybe az adatai kezeléséhez adatfeldolgozót
  • Ha igénybe vesz adatfeldolgozót, akkor, kit mi a címe, milyen tevékenységet végez az adatokkal (az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről),
  • Hozzáférhet-e és tett-e bárki valamit jogellenesen az adataival adatvédelmi incidens), és ha igen, mik voltak ennek a hatásai, mit tett az Adatkezelő annak érdekében, hogy kezelje ezt a helyzetet és megvédje az adatait (az elhárítására megtett intézkedésekről),
  • Továbbította-e a Adatkezelő bárkinek az adatait, és ha igen, mi jogosította fel erre a Adatkezelő-t (adattovábbítás jogalapjáról) és kinek továbbította az adatait (adattovábbítás címzettjéről).

A tájékoztatás iránti kérelmekre az adatkezelő legkésőbb 30 napon belül válaszol.

Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat. Ezen jogok az egészségügyi törvénynek megfelelően az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt is megilletik. Az érintett kezelését követően pedig az általa teljes bizonyítóerejű magánokiratban felhatalmazott személyt is megilletik.

A beteg életében, illetőleg halálát követően, az érintett házastársa, egyeneságbéli rokona, testvére, valamint élettársa – írásbeli kérelme alapján – akkor is jogosult a dokumentációba betekinteni, arról saját költségére másolatot kérni ha az egészségügyi adatra saját, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve az Ő egészségügyi ellátásuk céljából van szükség, és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni. Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog az Eü tv. által arra felhatalmazott személyt illeti meg.

3) Az érintett kérheti az adatának helyesbítését. Ha rossz, nem valós adatát kezeli az adatkezelő akkor az érintett kérheti annak módosítását. A módosítani kért adat valóságát az érintettnek alá kell támasztania, és igazolnia kell azt is, hogy Ő kérheti az adat módosítását. Ez a tévedések és a visszaélések elkerülését szolgálja. Ha nem egyértelmű, hogy a kezelt adat helyes-e vagy pontos-e, akkor az Adatkezelő az adatot nem helyesbíti, csak megjelöli, azaz jelzi, hogy azt az érintett kifogásolta, de nem biztos, hogy helytelen. Erről az érintetett értesítjük. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

4) Az érintett kérheti adatainak törlését kérheti (az adatot kezelő adatkezelő és feldolgozó a törölni kért adatot tovább nem kezelheti, nem tarthatja nyilván). Az érintett kérheti azt is, hogy az Adatkezelő az adatát ne törölje, viszont ne is használja fel tovább. (adat zárolás) Néhány adatnak a törlését vagy zárolását az Adatkezelő nem végezheti el, ezeknek a kezelését törvény írja elő. A törlésről vagy zárolásról az érintettet értesítjük. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. Egészségügyi adatot természetesen semmilyen esetben sem hozunk nyilvánosságra!

5) Az érintett jogosult az általa az adatkezelő részére átadott adatokat széles körben géppel olvasható formában megkapni, más adatkezelőnek továbbíttatni kivéve közérdekű vagy közhatalmú jog gyakorlását.

6) Az érintett tiltakozhat a rá vonatkozó az adatai kezelése ellen. Ha ez a tiltakozás megalapozott, akkor az adatkezelést az adatkezelő megszünteti, az adatot pedig zárolja. Törvény alapján kötelezően kezelt adatot nem lehet törölni vagy zárolni, akkor sem, ha az érintett tiltakozik a kötelező adatkezelés ellen.

     8. Hova fordulhat jogaim védelmében?

Jogorvoslati lehetőségek:

Ha sérelmezi azt, hogy az Adatkezelő a személyes adatait kezeli, akkor azt javasoljuk, hogy először az adatkezelő-t keresse meg panaszával. A panaszt megvizsgáljuk, és mindent megteszünk azért, hogy orvosoljuk.

Ha továbbra is sérelmezi az adatkezelést, vagy nem kíván panaszt tenni, hanem közvetlenül hatósághoz kíván fordulni, akkor azt megteheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5. E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu).

Adatainak védelme érdekében bírósághoz is fordulhat. Lakóhelye, tartózkodási helye szerinti törvényszéknél ( http://birosag.hu/torvenyszekek) nyújthat be keresetet.

     9. Fogalmak

Az adatkezelési tájékoztatóban az alább felsorolt fogalmakat használtuk, amelyek jelentését itt találja:

a) érintett: minden, az egészségügyi ellátó hálózattal, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges

b) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

c) személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

d) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

e) gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;

f) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

g) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

h) kezelést végző orvos: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § b) pontja szerinti kezelőorvos,

i) betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;

j) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az e törvény szerinti adatkezelési célból egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes vagy személyazonosító adat kezelésére jogosult, a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza

k) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;

l) „adatkezelés” : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

m) „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

n) „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

o) „nyilvántartási rendszer” : a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

p) „adatfeldolgozó” : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

q) „címzett” : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

r) „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

s) „az érintett hozzájárulása” : az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

t) „adatvédelmi incidens” : a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy

u) „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

v) „felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

Szakmai cikkeink

Ismerje meg legújabb híreinket és olvasson hasznos egészségmegőrzést és prevenciót támogató tanácsainkról.

Egészségmegőrzés

Egészségmegőrzés - Milyen vizsgálatokat végeztessünk el?

Teljes vérkép vizsgálat   A teljes vérkép az egyik leggyakoribb teszt, amelyet az emberi testen végeznek. A teszt számos betegség jelét képes kimutatni, de általános képet is adhat az orvosoknak a páciens egészségi állapotáról. Ez utóbbi miatt akkor is érdemes ezt a vizsgálatot kérni, ha a betegnek nincs panasza.   Mikor érdemes ezt a tesztet elvégeztetni?     Évente egyszer a máj- és veseműködés mellett javasolt a szervezet zsír- és hormonháztartásának vér- és vizeletértékeinek ellenőrzése. Vérvizsgálatot és reggeli vizeletmintát igényel. Terhesség alatt nagyon fontos szerepe van a vérvizsgálatnak, így viszonylag könnyen nyomon követhetjük a testünkben végbemenő változásokat, és szükség szerint gyógyszeres kezeléssel, diétával és akár kiegészítőkkel is segíthetünk az egészség helyreállításában.   Hormon vizsgálat   Számtalan testi tünetet okoz valamilyen hormonális egyensúlyhiány. Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk a pajzsmirigy. Működését az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szabályozza. Ennek eredményeként megnövekszik a bélrendszer jódfelvétele és a keringő pajzsmirigyhormonok L-tiroxin (T4) és L-trijódtironin (T3) szintje.   Hasi ultrahang   A hasi ultrahang kutatás a hasüreg szerveit elemzi (pl. máj, epehólyag, lép és a vese). A belgyógyászati, továbbá gasztroenterológiai kivizsgálások részeként sok esetben felmerül az ultrahangos diagnosztika, hiszen támogatásával a has-, valamint kismedence bizonyos szerveiről teljesen pontos információkhoz juthatunk. A hasi ultrahang vizsgálattal kimutathatók egyes szervi rendellenességek, az epekövesség, a vesekövesség, hasüregi ciszták, esetleg tályogok, gyulladásos megbetegedések, daganatok.         Bőrgyógyászat   A bőrgyógyászat a bőr megbetegségeivel, azok tüneteivel és gyógyításával foglalkozik. A szimptómák okán több ponton érintkezik társszakmákkal, mint a belgyógyászat, allergológia, patológia (szövettan), mikrobiológia (bakterológia, virológia, mikológia), továbbá különleges labordiagnosztika. A bőrgyógyász feladatai közé tartozik, hogy kezelje a bőr, a körmök, a haj betegséget is. A bőrgyógyászat lényeges területe a bőrrák szűrése is, valamint a bőr jóindulatú elváltozásainak elkülönítése. Az anyajegyek évenkénti szűrése akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panasz, mert a bőrrák- ezen belül a legveszélyesebb csoport a melanoma malignum időben történő felfedezése életeket menthet.   Időpontfoglalásért kattintson az alábbi linkre:  https://miskolcklinika.hu/idopontfoglalas.html
Éves szűrővizsgálatok

Szűrővizsgálatok: Miket végeztessünk el minden évben?

Azok számára, akiknek a családjában fordult már elő komolyabb betegség, a rendszeres szűrések kiemelten fontosak.  Önmagunk folyamatos figyelésére is érdemes időt szakítanunk – például az anyajegyek, az emlők és a herék rendszeres önvizsgálatára. Ha bármilyen elváltozást tapasztalunk, akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulnunk. Emellett rendkívül sokat segíthet, ha rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra. Lássuk, mik azok a szűrések, amelyeket érdemes évente elvégeztetnünk! Laborvizsgálatok Évente egyszer célszerű egy teljes laboratóriumi vizsgálatot is elvégeztetnünk, mely magába foglalja a teljes vérképet, az anyagcsere paramétereit, a máj és a vese funkcióinak, valamint a vizelet vizsgálatát. Ezen értékekből kikövetkeztethetővé válik egészségügyi állapota, valamint az esetleges megbetegedések, mely által pontosan tudhatja, milyen szakorvoshoz kell fordulnia és milyen további vizsgálatokon érdemes részt vennie. Nőgyógyászati vizsgálatok Évente egyszer minden nőnek célszerű részt vennie méhnyakrák szűrésen, továbbá a mammográfiai vizsgálatok is kiemelten fontosak 30 és 45 éves kor között kétévente, 50 éves kor felett pedig évről évre. Mindezek fájdalommentes vizsgálatok, azonban akinek a családjában fordult már elő ilyen daganatos betegség, azoknak kortól függetlenül évente javasolt az orvosi vizsgálat elvégeztetése. Urológiai vizsgálatok A férfiak számára 40 éves kor felett évente ajánlott felkeresni egy urológus szakorvost prosztataszűrés céljából. A férfiak számára a herék vizsgálata és a prosztataszűrés ugyanolyan mértékben fontos, mint a nők számára a nőgyógyászati vizsgálatok. Ha a családban fordult már elő ilyen jellegű megbetegedés, akkor a fiatalabbak számára is mindenképp fontos a rendszeres szűrővizsgálat.  Mindezek mellett az urológus a vesék állapotát és a nemiszerveket is vizsgálja, mely vizsgálat által számos betegség, illetve kóros elváltozás kiszűrhetővé válik. Anyajegyszűrés Anyajegyeinket érdemes folyamatosan figyelnünk, védenünk a napsugaraktól és az esetleges sérülésektől. A legveszélyeztetebbek ezen területen a világos bőrűek, a sok anyajeggyel rendelkezők, illetve azok, akik sok időt töltenek a napon. A bőr daganatos elváltozásai egyre gyakrabban fordulnak elő, így érdemes évente részt vennünk anyajegy szűrésen.  Ezen alkalmakkor a szakorvos átvizsgálja az összes anyajegyet, mely vizsgálat által az összes elváltozást képes kiszűrni.  Tüdőszűrés 25 éves kor felett minden évben érdemes részt vennünk tüdőszűrésen, mely vizsgálat alkalmával a TBC és egyéb tüdőbetegségek mellett a szakorvos képet kap szívünk és nagy ereink állapotáról is. Emellett a szűrővizsgálat az adott területeket érintő daganatos megbetegedések kiszűrésére is alkalmas. A vizsgálat kifejezetten fontos a dohányzók, illetve azok számára, akiknek a családjában korábban fordult már elő tüdőrák és egyéb légzőszervi megbetegedés, számukra ugyanis a rizikófaktor jóval magasabb. Csontsűrűségvizsgálat A csontsűrűségvizsgálat elsősorban az idősebb korosztály számára fontos. 60 éves kor fölött legalább kétévente egyszer, de akár évente érdemes ellátogatnunk csontsűrűségvizsgálatra, hogy feltérképezhessük csontjaink állapotát. A nők esetében fokozottan jellemző a csontsűrűség drasztikus csökkenése a klimax időszakát követően. Belgyógyászati vizsgálatok A belgyógyászatnak számos ága van, melyek közül a hasi és kismedencei ultrahangos vizsgálat az, melyre 40 éves kor fölött évente egyszer érdemes ellátogatni. Ezen vizsgálaton a más, a vesék, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a lép és a kismedencei szervek vizsgálata történik ultrahang segítségével. Emellett fontos megemlítenünk az endoszkópos vizsgálatot is, mely a vastag- és a végbél megbetegedéseinek kimutatására szolgál. Erre a vizsgálatra 45 éves kor felett 2-3, míg 65 éves kortól 1 évente érdemes ellátogatnunk. Panasz esetén érdemes továbbá azonnali EKG vizsgálatot is kérnünk, amely a szív működését hivatott feltérképezni. Ha panaszaink nincsenek, akkor évente elég részt vennünk egy vizsgálaton.
Koronavírus vizsgálatok

Melyik koronavírus vizsgálat mire való?

SARS-COV PCR teszt A SARS-COV PCR vizsgálat nagy pontossággal, a fertőzés fellépését követően a lehető legkorábbi időpontban jelzi a vírus jelenlétét. A teszt jelzési időpontja egyénenként minimálisan eltérő lehet, azt azonban bizonyossággal állíthatjuk, hogy a fertőzést követő 3-4. naptól a teszt már megbízhatóan detektálhatja a vírust.  A teszt elvégzése nagy segítséget jelenthet mindenki számára, aki rendszeresen mozog közösségekben – munkahelyen, baráti társaságban – hiszen a fertőzés korai kiszűrésével a megfertőzött, fertőzésgyanús betegek korán elkülöníthetők, így könnyen megelőzhetővé válik a betegség terjedése. Fontos megjegyeznünk, hogy a PCR teszttel az aktív betegséget tudjuk kimutatni, illetve, hogy a tünetmentes vagy enyhébb tüneteket mutató betegek tesztjei akár 8, míg a súlyosabb tüneteket produkáló páciensek tesztjei 11napig, vagy akár egy hónapig is pozitív eredményt mutathatnak. Kiknek ajánljuk? A SARS-COV PCR tesztet elsősorban azoknak a pácienseinknek ajánljuk, akik nincsenek beoltva, nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, vagy tünetet produkálnak és igazolni szeretnék a koronavírus fertőzést. Hasznos lehet továbbá mindenki számára, akik esetleges fertőzés esetén időben szeretnék magukat elkülöníteni munkatársaiktól, családtagjaiktól, barátaiktól, hogy így megakadályozhassák a fertőzés tovább terjedését. SARS-COV antigén Rapid teszt Jelen tesztünk szintén az aktuális fertőzöttség kimutatására szolgál, így az állapítható meg alkalmazásával, hogy a páciens fertőzött-e a teszt elvégzésének pillanatában korona vírussal. Kiknek ajánljuk? SARS-COV antigén Rapid tesztünket azon pácienseinknek ajánljuk, akik arra kíváncsiak, hogy jelen pillanatban koronavírus fertőzöttség alatt állnak-e, illetve azoknak, akiknek a teszteredményre határátlépéshez, vagy rendezvényen való részvételhez van szükségük. SARS-COV ellenanyagszint mérés Ez a teszt a fertőzött beteg immunrendszere által termelt specifikus antitestek jelenlétét – vagy annak hiányát – hivatott kimutatni. A teszt a fertőzést követő 10-14 napban még negatív értéket mutat, míg nem indul meg a beteg szervezetében az ellenanyag termelés. Ennek értelmében tehát a teszt nem alkalmas a fertőzöttség korai kimutatására.  A teszt elvégzése mindazok számára hasznos lehet, akik korábban már átestek a betegségen – akár tünetekkel, akár tünetmentesen – mind pedig azok számára akik megkapták a védőoltást és így került ellenanyag a szervezetükbe.  A tesztet érdemes azonban időről időre újra elvégezni, hogy nyomon tudjuk követni az immunitás fennmaradásának időtartamát. Kiknek ajánljuk? Azoknak a pácienseknek ajánljuk, akik átestek a betegségen, vagy megkapták a védőoltást és kíváncsiak az ellenanyag szintjükre. Az eredmény védettségi igazolvány igénylésére is alkalmas. Post-Covid csomag Post-Covid vizsgálati csomagunk azon szervspecifikus vizsgálatokat tartalmazza, melyek a betegség után visszamaradt problémákat vizsgálják. Így például a máj- és vesefunkciók működését, a gyulladásos paraméterek, az enzimek, a sepsis marker, illetve a mikro- és makro embolia értékét mutatja ki.  Kiknek ajánljuk? A Post-Covid csomagunkat azoknak a betegeknek ajánljuk, akik átestek a fertőzésen, és még hetek, hónapok óta rosszul érzik magukat, valamint tüneteket produkálnak.  
Időpontkérés