+36 46 kattints kattints 3529 Miskolc, Bottyán János utca 3.

Adatkezelési tájékoztató

   

 

  1. Mi jogosítja fel az adatkezelőt az adatok kezelésére?

Az adatkezelők, mint egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosultak a következő jogszabályoknak megfelelően végzik az adatkezelési tevékenységet:

  • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR)
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 2011. évi CLIV. törvény az egészségügyről (a továbbiakban: Eütv.);
  • Az 1997. évi XLVII. tv. 12. § szerint az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes.

 

(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátó hálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.

Tekintve, hogy Ön önként fordulta az AA-MED Orvosi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-hez és a kezelést, vizsgálatot végző orvoshoz az adatainak kezeléséhez való hozzájárulását megadottnak tekintjük.

     

2.  Milyen adatokat kezelünk?

Milyen adatot kezelünk Milyen célból kezeljük az adatot Meddig kezeljük az adatot
Név személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
Cím személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
Anyja neve személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
Születési hely és időpont személyazonosítás céljából, gyógykezelés céljából 30 évig
TAJ szám Magánellátás rendelése céljából 30 évig
Telefonszám Abból a célból, hogy az ellátási időpontról emlékeztetőt küldjünk, illetve időpontváltozásról tájékoztató küldése céljából. Kérésre töröljük
e-mail cím Külön, erre szóló felhatalmazás esetén labor eredmény vagy lelet küldés céljából. Kérésre töröljük.

Betegségre vonatkozó adatok:

gyógykezelés céljából 30 évig
kórelőzmény, kórtörténet lelet: gyógykezelés céljából 30 évig
képalkotó eljárással készült felvételek gyógykezelés céljából 10 évig

 

Az adatok kezelésének, megőrzésének ideje az 1997. évi XLVII. törvénynek megfelelő. Attól nem térhetünk el.

Az azonosítás céljára szolgáló adatok kezelése az 1997. évi XLVII. törvénynek megfelelően történik, ha nem kívánja megadni az adatait az módjában áll: (15. § (2) az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg)

A kezelést végző orvos, dönti el, hogy a kötelezően felveendő adatokon kívül mely egészségügyi adat felvétele szükséges.

     3. Veszünk-e igénybe adatfeldolgozót?

Az Ön által igénybe vett egészségügyi szolgáltatásról számlát állítunk ki. A számlát továbbítjuk az AA-MED Kft. könyvelését végző cégnek.

Könyvelést végző cég adatai: Meritum-Novum Kft. 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső út 14.

     4. Kik ismerhetik meg a kezelt adatokat?

Az ön által a rendelkezésünkre bocsátott adatait, valamint minden más személyes illetve egészségügyi adatát a következők ismerhetik meg:

  • az adatkezelő
  • a betegellátó
  • a kezelőorvos

Ön, döntése alapján engedélyezheti vagy megtilthatja, hogy egészségügyi adatainak megismerését csak a kezelést végző betegellátók részére engedélyezi, vagy az adatok továbbíthatók az AA-MED Kft-n belül vagy az AA-MED Kft-vel megbízási jogviszonyban álló más gyógyító ellátást végzőknek és a háziorvosnak is.

Az adatkezelő, a betegellátó, az orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól és jogosult az adat továbbítására, ha az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül.

     5. Adattovábbítás:

Kezelőorvosa döntése alapján, ha a gyógykezelése érdekében fontos, egészségügyi adatai továbbíthatók kivéve, ha ezt az írásban megtiltja. A továbbítás előtt a megtiltás lehetőségéről Önt mindenképpen figyelmeztetjük.

Amennyiben Ön magán egészségbiztosítással rendelkezik és az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás díjának megfizetéséhez az AA-MED Kft. beleegyezése után a magán egészségügyi biztosítása terhére kívánja a szolgáltatást igénybe venni, az adatkezelő a számlát és más egészségügyi adatot is tartalmazó dokumentumot küld a biztosítónak. Ezen adat továbbításhoz az Ön írásbeli felhatalmazása szükséges.

     6. Adatbiztonság

Adatait a legnagyobb körültekintéssel kezeljük, hogy illetéktelenek kezébe ne kerüljön az adatok őrzésére fennálló törvényi kötelezettségünk teljes ideje alatt.

A papíralapú iratokat elzárva tároljuk.

Az elektronikai úton tárolt adatokat, a biztonsági másolattal tároljuk.

Az Európai Unión kívülre adatot nem továbbítunk.

     7. Milyen jogai vannak az adataival kapcsolatban? (érintetti jogok)

Érintett: Az adatkezelőtől, minden érintettnek (adatkezeléssel azonosított vagy azonosítható természetes személy) az adatkezeléssel kapcsolatosan a következő jogai vannak:

1) Tájékoztatás az adatkezelés megkezdése előtt

2) Az adatokhoz való hozzáférés joga

3) Helyesbítéshez való jog

4) Törléshez, elfeledtetéshez és korlátozáshoz való jog

5) Adathordozhatósághoz való jog

6) Tiltakozáshoz való jog

7) Automatikus döntéshozatallal és profilalkotással kapcsolatos jogok

 

  1. Az adatkezelő, az adatkezelés megkezdésekor tájékoztatja az érintettet a következőkről:
  • az adatkezelés tényéről,
  • arról, hogy milyen adatokat kíván kezelni
  • milyen célból kíván adatot kezelni
  • meddig kíván adatot kezelni
  • vesz-e igénybe adatfeldolgozót
  • kinek teszi lehetővé az adatok megismerését

 

      2.  Az érintettek, bármikor kérhetnek tájékoztatást a rájuk vonatkozó adatok kezeléséről, így arról, hogy –

  • milyen adataikat kezeli az adatkezelő,
  • azokat honnan szerezte (adatok forrása),
  • milyen célból kezeli az adatkezelő az adataikat (az adatkezelés céljáról),
  • mi jogosítja fel a adatkezelő-t az adatok kezelésére (jogalapjáról),
  • mikortól és meddig kezeli az adatkezelő az adataikat (időtartamáról),
  • vesz-e igénybe az adatai kezeléséhez adatfeldolgozót
  • Ha igénybe vesz adatfeldolgozót, akkor, kit mi a címe, milyen tevékenységet végez az adatokkal (az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről),
  • Hozzáférhet-e és tett-e bárki valamit jogellenesen az adataival adatvédelmi incidens), és ha igen, mik voltak ennek a hatásai, mit tett az Adatkezelő annak érdekében, hogy kezelje ezt a helyzetet és megvédje az adatait (az elhárítására megtett intézkedésekről),
  • Továbbította-e a Adatkezelő bárkinek az adatait, és ha igen, mi jogosította fel erre a Adatkezelő-t (adattovábbítás jogalapjáról) és kinek továbbította az adatait (adattovábbítás címzettjéről).

A tájékoztatás iránti kérelmekre az adatkezelő legkésőbb 30 napon belül válaszol.

Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat. Ezen jogok az egészségügyi törvénynek megfelelően az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt is megilletik. Az érintett kezelését követően pedig az általa teljes bizonyítóerejű magánokiratban felhatalmazott személyt is megilletik.

A beteg életében, illetőleg halálát követően, az érintett házastársa, egyeneságbéli rokona, testvére, valamint élettársa – írásbeli kérelme alapján – akkor is jogosult a dokumentációba betekinteni, arról saját költségére másolatot kérni ha az egészségügyi adatra saját, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve az Ő egészségügyi ellátásuk céljából van szükség, és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni. Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog az Eü tv. által arra felhatalmazott személyt illeti meg.

3) Az érintett kérheti az adatának helyesbítését. Ha rossz, nem valós adatát kezeli az adatkezelő akkor az érintett kérheti annak módosítását. A módosítani kért adat valóságát az érintettnek alá kell támasztania, és igazolnia kell azt is, hogy Ő kérheti az adat módosítását. Ez a tévedések és a visszaélések elkerülését szolgálja. Ha nem egyértelmű, hogy a kezelt adat helyes-e vagy pontos-e, akkor az Adatkezelő az adatot nem helyesbíti, csak megjelöli, azaz jelzi, hogy azt az érintett kifogásolta, de nem biztos, hogy helytelen. Erről az érintetett értesítjük. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

4) Az érintett kérheti adatainak törlését kérheti (az adatot kezelő adatkezelő és feldolgozó a törölni kért adatot tovább nem kezelheti, nem tarthatja nyilván). Az érintett kérheti azt is, hogy az Adatkezelő az adatát ne törölje, viszont ne is használja fel tovább. (adat zárolás) Néhány adatnak a törlését vagy zárolását az Adatkezelő nem végezheti el, ezeknek a kezelését törvény írja elő. A törlésről vagy zárolásról az érintettet értesítjük. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. Egészségügyi adatot természetesen semmilyen esetben sem hozunk nyilvánosságra!

5) Az érintett jogosult az általa az adatkezelő részére átadott adatokat széles körben géppel olvasható formában megkapni, más adatkezelőnek továbbíttatni kivéve közérdekű vagy közhatalmú jog gyakorlását.

6) Az érintett tiltakozhat a rá vonatkozó az adatai kezelése ellen. Ha ez a tiltakozás megalapozott, akkor az adatkezelést az adatkezelő megszünteti, az adatot pedig zárolja. Törvény alapján kötelezően kezelt adatot nem lehet törölni vagy zárolni, akkor sem, ha az érintett tiltakozik a kötelező adatkezelés ellen.

     8. Hova fordulhat jogaim védelmében?

Jogorvoslati lehetőségek:

Ha sérelmezi azt, hogy az Adatkezelő a személyes adatait kezeli, akkor azt javasoljuk, hogy először az adatkezelő-t keresse meg panaszával. A panaszt megvizsgáljuk, és mindent megteszünk azért, hogy orvosoljuk.

Ha továbbra is sérelmezi az adatkezelést, vagy nem kíván panaszt tenni, hanem közvetlenül hatósághoz kíván fordulni, akkor azt megteheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5. E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu).

Adatainak védelme érdekében bírósághoz is fordulhat. Lakóhelye, tartózkodási helye szerinti törvényszéknél ( http://birosag.hu/torvenyszekek) nyújthat be keresetet.

     9. Fogalmak

Az adatkezelési tájékoztatóban az alább felsorolt fogalmakat használtuk, amelyek jelentését itt találja:

a) érintett: minden, az egészségügyi ellátó hálózattal, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges

b) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

c) személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

d) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

e) gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;

f) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

g) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

h) kezelést végző orvos: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § b) pontja szerinti kezelőorvos,

i) betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;

j) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az e törvény szerinti adatkezelési célból egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes vagy személyazonosító adat kezelésére jogosult, a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza

k) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;

l) „adatkezelés” : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

m) „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

n) „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

o) „nyilvántartási rendszer” : a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

p) „adatfeldolgozó” : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

q) „címzett” : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

r) „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

s) „az érintett hozzájárulása” : az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

t) „adatvédelmi incidens” : a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy

u) „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

v) „felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

Szakmai cikkeink

Ismerje meg legújabb híreinket és olvasson hasznos egészségmegőrzést és prevenciót támogató tanácsainkról.

Mindent az ultrahang vizsgálatokról

Ultrahang vizsgálatok: hol használható?

Hagyományos hasi és kismedencei vizsgálat A leggyakrabban elvégzett ultrahangi vizsgálat; a hasi és kismedencei szerveket vizsgáljuk elsősorban, és ezen belül pedig az epehólyagot, lépet, veséket és hasnyálmirigyet.  A hasi vizsgálatokra szigorúan éhgyomorra kell érkezni, a kismedenceire pedig lehetőleg tel hólyaggal. Ennél a vizsgálatnál olyan betegségeket lehet kiszűrni, melyek az itt lévő szervek méretét, alakját befolyásolhatják. Nőknél petefészket, méhet, férfiaknál pedig prosztatát is lehet ezzel ellenőrizni.   Ízületi ultrahang (váll, térd) Az ízületi ultrahang tökéletesen alkalmas a kopásos és gyulladásos betegségek megítélésére, illetve műtét utáni állapotok, sportsérülések felmérésre is kifejezetten ajánlott.  Többek között csontos képletek, ízületek, szalagok, íntapadások ábrázolására is alkalmas és megállapítható vele, hogy a fennálló ízületi fájdalom vagy sérülés hátterében meszesedés, kopás, gyulladás vagy másfajta elváltozás áll.  Az ízületi porcok kopása idősebb korban és túlsúlyos egyéneknél fordul elő a legyakrabban, mivel ilyenkor  jelentkezhet a tipikus „kattogó térd” érzés, illetve erős ízületi fájdalom.    Nyaki és végtagi lágyrész A nyaki régiók és ott futó erek fájdalommentes vizsgálata, melynek során a pajzsmirigyet és nyirokcsomót is ellenőrzi szakorvosunk.   Kimutathatóaik akár kóros nyirokcsomók, nyelvgyök körüli, szájfenék alatti és garatkörüli elváltozások. Nyaki ultrahangra akkor menjünk el, ha a nyaki régióban elváltozást tapasztalunk (ciszta, csomó, sejtburjánzás), rekedtséget, nyelészavart és szorító érzést érzünk a torkunkban vagy biopszia esetén, stroke után is mindenképp szükség lesz nyaki ultrahangra. A végtagi lágyrészek izmok duzzanata esetében is ultrahangra kell mennünk: ezek lehetnek sérülés következtében kialakult izom szakadások, bevérzések, rosszindulatú szövetszaporulatok.  Here ultrahang Elvégzése akkor indokolt, ha a páciens fájdalmat érez a herék területén, tapintható csomók tapinthatók, a herezacskó színe megváltozik vagy a férfi nemiszervek duzzadttá válnak.   Az ultrahang segítségével könnyen kimutathatók a here és mellékhere gyulladásos megbetegedések, illetve a sérülések és direkt traumák. Gyors és fájdalommentes eljárás, mely biztonságos és bármikor megismételhető, nagy felbontóképességgel tudja ábrázolni a here szöveti szerkezetét, a mellékhere állományát, a here körüli artériákat és vénákat, illetve a herezacskórétegeit.   Érvizsgálat (hasi nagyerek, végtagi felületes és mélyvénás) Az erek és vénák állapotának megvizsgálásában az ultrahangi diagnosztika nélkülözhetetlen, és sokszor életet is menthet.  Az érrendszer két legfőbb megbetegedése az artériás érelmeszesedés és a vénás trombózis.  Legyakrabban mélytrombózis esetén, vagy ennek kiszűrése miatt végzik az eljárást. Az alsó és felsővégtag vénái is vizsgálhatók, képet kapunk a vénák általános állapotáról, a mélyvénák és a felületi vénák keringési viszonyairól, a billentyűk működéséről, az áramlás sebességéről és a trombózis jelenlétéről. Akiknek korábban trombózisa volt, azoknak félévente kötelező az ultrahangos vizsgálat.    Ultrahangos vizsgálatra jelentkezzen be bátran magánklinikánkra IDE kattintva!  
A CT vizsgálat

Mikor lehet szükség CT vizsgálatra?

Mikor szükséges elmenni egy CT vizsgálatra?   A CT vizsgálat a jó választás, ha az ultrahang, MR vagy a hagyományos röntgenvizsgálat során nem lehet kimutatni teljes bizonyosággal a diagnózist. A szakorvosunknak kell eldöntenie, mennyire indokolt a vizsgálat, hisz minimálisan, de sugárterheléssel jár. Leggyakoribb esetekben a visszatérő fejfájás, koponya sérülések, különféle balesetek, trauma vagy nem gyógyuló tüdőbetegségek miatt szokták az eljárást javasolni.    Mely testtájak vizsgálhatóak CT-vel? Az agykoponya, arckoponya, szemüreg, orrmelléküregek, garat, gége, pajzsmirigy, tüdő, mellkas, hasi szervek, vékony és vastagbél, gerinc, nyak, hát, végtagok mind vizsgálhatóak CT-vel.    Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?  Túlságosan nagy felkészülést nem igényel a vizsgálat előtti nap, de az fontos, hogy éhgyomorral érkezzünk; 4-6 órával a CT előtt már ne együnk, szakorvosunk el fogja pontosan mondani, mikor ehetünk utoljára. Azt is vele kell megbeszélni, hogy állandó gyógyszereinket beszedhetjük-e a CT előtt vagy sem.   Mi fog történni a vizsgálat során? Fontos, hogy a vizsgálat előtt megfelelően tájékoztatva legyünk, és ne maradjanak bennünk kérdések és kételyek. A CT közben mikrofon és hangszóró segítségével tudunk kommunikálni általában a vizsgálatot végző operátorral.  A CT előtti megbeszélés után mehetünk a vizsgálóba, ott pedig az ágyra. Miután elhelyeztek minket a megfelelő testtartásba a vizsgáló ágy beemeli Önt a hengerbe, a detektor pedig többször körbe fordul a fej felett. Csak akkor szabad mozognunk, ha az operátor engedélyt ad. Általában 20 perc alatt megvan a vizsgálat.    Vannak kockázatai a vizsgálatnak? Csak minimális sugárzás éri a testet a mai modern technikának köszönhetően, viszont várandósság alatt egyáltalán, fiataloknál pedig csak indokolt esetben hajtható végre.  Bízzon szakorvosában, és ismerje fel a CT vizsgálat előnyeit; gyors, precíz és megbízható eljárás, nagyon alacsony a kockázata, pacemakerral, implantátummal, protézissel és beültetett fémmel rendelkezőknél is alkalmazható.   Mi az a kontrasztanyagos vizsgálat és mikor szükséges? Ha a kontrasztanyag nélküli vizsgálat (natív) vizsgálat nem elég, akkor a szakorvos konsztrasztanyagosat rendelhet el számunkra. De mi is az pontosan és miért kell?  A kontrasztanyag egy jódtartalmú gyógyszernek minősülő vegyület, amit vagy szájon át vagy vénán keresztül adnak be a betegeknek. Ennek az anyagnak a segítségével könnyebben láthatóak lesznek a lágyrészek, erek és pontosabb képet kaphat a szakorvosunk.  Testsúly kilogrammonként van meghatározva, hogy az adott páciensnek mennyi anyagot lehet beadni, hogy feleslegesen ne legyen terhelve a szervezet.    A kontrasztanyagtól lehetnek mellékhatások? Minimális allergiás reakció felléphet ritka esetekben, de a felkészült és képzett személyzet azonnal kezeli az ilyen jellegű tüneteket; ezek azonban maximum hányinger, fejfájás, bőrviszketés tünetei lehetnek, nem kell megijedni.    Ha CT-vizsgálatra van szüksége, akkor magánklinikánk korszerű, modern rétegvizsgáló berendezésével várja Önt! Időpontfoglalásért kattintson IDE!
bőrbetegségek

Mikor forduljunk bőrgyógyászhoz?

Leggyakoribb bőrproblémák, melyekkel ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni   Akné, pattanás   Az akné a tizenévesek egyik leggyakoribb bőrproblémája, és egyre több felnőtt panaszkodik rá. Akné akkor jelentkezik az arcon, a nyakon, a vállakon, a mellkason és a háton, amikor a faggyú eltömíti a pórusokat. A túlzott faggyútermelés, az elhalt hámsejtek nem megfelelő hámlasztása, a szőrtüszők irritációja és a baktériumok elszaporodása a területen mind aknéhoz vezethet. A túlzott faggyútermelést hormonok, baktériumok, bizonyos gyógyszerek és genetikai tényezők okozhatják. Kezelését érdemes bőrgyógyászra bízni, mert maradandó hegeket, sötét foltokat hagyhat maga után.     Rosacea   Az elsősorban nőket érintő rosacea kialakulását genetikai tényezők és hormonális változások okozhatják. Ha nem kezelik, a menopauzában észlelt vörös bőrtünetek súlyosbodhatnak, a kezdeti enyhe bőrpír pedig maradandó visszértágulathoz és gennyes csomókhoz vezethet. Érszűkítőkkel és gyulladáscsökkentő szerekkel végzett kezelés javasolt.     Ekcéma   Az atópiás dermatitis a gyermekek egyik leggyakoribb bőrbetegsége. Genetikai okok, környezeti hatások és/vagy az immunrendszer is okolható a száraz, vörös és viszkető bőrrel kapcsolatos bőrproblémákért. A gyerekek általában 2 éves korukra kinövik, de addig  is szükséges az ekcéma kiváltó okainak feltárása és mielőbbi megszüntetése.     Leégés   Nyáron a leggyakoribb bőrprobléma a leégés, amelyet a nap túl sok ultraibolya (UV) fénye okoz. Napégés esetén, bőre kipirosodik, tapintásra forró, fájdalmas lesz, és akár hámlani is kezdhet. A megelőzés legjobb módja, ha védekezünk: használjunk vegyszermentes fényvédőt, és ügyeljünk bőrünk hidratáltságára.     Anyajegyek elváltozása   Az anyajegyek mérete és alakja változó: a leggyakoribbak néhány milliméter nagyságúak, világos- vagy sötétbarnák, kerekek vagy szabálytalanok, felületük sima vagy egyenetlen. Leginkább a bőrt érő UV-sugárzástól függenek, de bizonyos hormonális változásokkal, például pubertáskor, terhesség alatt gyakran több anyajegy jelenik meg a bőrön, a meglévő anyajegyek pedig elsötétednek. A nyár közeledtével a bőrgyógyászok a bőr és a bőrön lévő anyajegyek fokozott védelmére hívják fel a figyelmet. A jelentős anyajegyeknek két csoportját különböztetjük meg, az egyik vaszkuláris a másik pigmentált. Ez utóbbi külön figyelmet érdemel, mert esetenként ebből alakul ki az egyik legveszélyesebb, rosszindulatú daganat fajtája, a melanoma malignum.     Lábgomba   Elsődlegesen a lábujjak közötti területet veszélyezteti, mivel itt vékony bőrfelületek dörzsölődnek egymáshoz, ezen kívül a bőr a nyirkosság miatt gyakran felpuhul. A fertőzéstöbbnyire nyirkos helyiségekben történik, mint például az uszoda, szauna, esetleg sporttermek közös zuhanyzója. A lábgombakezelését folyamatosan, több héten át szükséges végezni. Fájdalmas gyulladások, továbbá a tünetek súlyosbodása esetében a természetes gyógymódok alkalmazása mellett orvoshoz kell fordulni.     Szemölcsök   Több mint száz vírusfaj felelős a szemölcsök kialakulásáért, legtöbbjük a HPV-k közé tartozik. Egy-két közülük különösen veszélyes lehet, így például az, amelyik a nemi szervek körül jön létre. A szemölcsöket okozó vírusokat nagyon könnyen el lehet kapni. Az uszodák, strandok vizébe kerülnek a fertőzöttekről levált hámsejtekkel, valamint a vízben lebegve könnyedén megtalálják új áldozatukat. Direkt testi kontaktussal is terjedhetnek, elég hozzá csupán egy kézfogás. A bőrön lévő apró sérülések kedveznek a vírusok bejutásának a szervezetbe.     Ha Ön is tapasztalta bármely bőrproblémát, elváltozást, akkor mielőbb keresse fel magánklinikánkat és kérjen időpontot! Időpontfoglalásért egyszerűen pedig csak kattintson IDE!
Időpontkérés